18.Vége?!

Melanye:
Nagyon megijedtem Selly reagálásától.Zaynnel gyorsan összenéztünk majd feltettük a kanapéra.Ébresztgetni kezdtük de nem jártunk sikerrel.Próbáltuk a válla rázásával de nem sikerült.Pofozgattam is de nem ébredt fel.
-Már csak egy lehetőség van.-néztem drámaian Zaynre.
-Vizes vödör.-mondta a választ majd kimentem a konyhába és egy vödör vízzel jöttem vissza.
-3,2,1 és..-ráöntöttem a hideg vizet mire gyorsan kipattantak a szemei és felült.
-Basszus Mely!-mondta hangosan majd eszébe jutott amit a a híradóban látott ezért sírni kezdett.
-Nyugi biztos nincs semmi baja.-mondtam és a vállát simogattam mire jobban sírni kezdett.
-Selly szedd össze magad biztos hívni fognak majd, nem lesz semmi baj.-mondta Zayn és még jobba  rá kezdett.
-Egy..e..dül  szer..et..nék le..nni.-mondta szipogva és felment a szobájába.
-Felhívod a fiúkat?-kérdeztem Zaynt mire bólintott és elővette a telefonját.Csináltam kaját Sellynek hogyha éhes lesz.Palacsintát csináltam a kedvencét.
3 órával később
Selly:
Már nagyon rég óta itt vagyok a szobámba és mindig rám törnek az újabb síró rohamok.Mindenről Harry jut eszembe ezért inkább a párnába temetve az arcomat sírom ki magam.Az asztalomon díszelgett egy közös kép Harryvel amitől még jobban sírok.Egyszer csak Mely lépett be a szobámba.
-Jól vagy?-kérdezte és a kezében volt egy tálca amin palacsinta volt.
-Nmmmm.-mondtam még mindig párnába temetett arccal.
-Anyáék hazajöttek és kérdezték hogy hol vagy de nem mondtam nekik semmit csak azt hogy itt vagy fent.-mondta és letette a tálcát az asztalomra.
-Köszi.-mondtam és gyorsan megöleltem.
-Egyedül akarsz lenni?-kérdezte mire bólintottam és kiment a szobámból.Újra rákezdtem a már fájó sírásra.A vállaim reszkettek a mellkasom pedig iszonyúan fájt.Felkaptam a cuccaimat és berohantam a fürdőbe.A tükör előtt állva átnéztem magam hogy hogy nézek ki.Hát...inkább nem részletezem.Gyorsan letusoltam majd befeküdtem az ágyamba.Az éjszaka nem bírtam aludni mert a sírástól forgolódtam és egyre rosszabb rém álmaim lettek.Felültem az ágyamba és még rosszabb sírásba kezdtem.El sem tudom képzelni mi történhetett vele.És ha meghalt?Akkor az olyan mintha én is meghaltam volna.Akkor élőhalott lennék.Lélekben halott de testileg élő.Rosszabbnál rosszabb gondolatok futottak át az agyamon és kezdtem megijedni.Mindenhol Harryt láttam bárhova néztem.Gyorsan átfutottam Mely szobájába és beugrottam közé és Zayn közé az ágyba.
-Selly te mit csinálsz?-kérdezte álmosan Mely.
-Csak átjöttem maradhatok?-kérdeztem.
-Inkább alszok én nálad.-mondta és felkelt.Átmentünk a szobámba és befeküdtünk az ágyamba.
-Mely?
-Hm?
-Szerinted mi történt vele?-kérdeztem szipogva.
-Nyugodj meg nincs semmi baja.-mondta és megsimogatta a hátamat.
Próbáltam aludni de nem bírtam.Az ágyon űlve felhúzott dérdekkel zokogtam át az este hátralevő részét....
Majd jött a kicsit sem várt reggel.Melanye már felöltözött és éreztem rántotta illatát amit csak ő tud csinálni.Nagy nehezen elvánszorogtam a fürdőbe.A tükőrképemtől szó szerint megilyedtem.A hajam cafatokban állt a szemim pedig táskásak és kisírtak voltak.Lehajoltam és jó hideg vizzel megmostam az arcomat.Mikor felnéztem mégjobban megilyedtem.A tükörben nem csak az én arcomat hanem Zaynét is megpillantottam.
-ÁÁÁÁÁÁÁÁ-ordítottam.
-Nyugi Sell.Nem kell megint elájulnod.-vezetett ki a fürdőből Zayn.
-Mely azt üzeni, hogy kész a kaja.
-Oké mindjárt megyek.-válaszoltam.
Bementem a szobámba és felvettem valami türhető ruhát majd lementem reggelizni.
-Jó reggelt!-köszönt Mely.
-Nem az.-szóltam vissza miközben leültem egy székre és elkezdtem enni.
Már épp végeztem mikor megszólalt a csöngő.
-DING-DONG.
-Nyitom.-szólt Mely.
-Fiúk!-engedte be Mely Louist, Liamet és Nialt.
Meglepődtem.Főleg azon, hogy indult gép Hollywoodba.
-Ti meg, hogy kerültök ide?-kérdezte Zayn boldogan miközben leültünk a kanaéra.
-Hallottuk mi történt Harryvel és rögtön ide sittünk.-válaszolt Nail.
Bekapcsoltam a TV-t hátha van valami hír Harryről.A sztárhíreknél pont a erről volt szó.Azt mondták hogy a hírek szerint Harryt egy kórházba szállították de nem mondták meg melyikbe a rajongók miatt.
-Remek.Tudjuk, hogy él de azt nem melyik kórházban van és hogy mi történt vele.-mondtam lehangolóan és belesüppedtem a kanapéba.
-Most mi legyen?-kérdezte Lou.
Mindenki hallgatott.Itt több kórház is van.Nem lenne esélyünk.A nagy csöndet a vezetékes telefon csörgése zavarta meg.Erre a hangra mindenki odakapta a fejét.
-Felveszem!-rohantam a telefonhoz.
-Halló?-szóltam a telefonba
-Halló Kinsey Annis nővér vagyok és egy bizonyos Selly Ross nevű hölgyet keresek.
-Ó ÓÓ az én vagyok.-újongtam.
-Harry Styles nevében telefonálok.
-Úristen!-ordítottam fel örömömben.
-A Medical Royal kórházból telefonálok és Harry már várja önöket.
-Köszönöm.Viszhall.
Ugrálva rohantam oda a többiekhez.
-Képzeljétek most hívott egy nővér és elmondta, hogy mejik korházban van Harry.
-Akkor mire várunk?Induljunk!-szólt Mely.
Beültünk egy taxiba és elindultunk a Medical Royal kórházba.Egy emberként rontottunk be a kórházba majd a portához mentünk.
-Jó napot megtudná mondani Harry Styles melyik szobában van?-kérdeztem idegesen.
-3. emelet 213-as szoba.-mondta unottan a portás.
-Köszönöm.-válaszoltam majd a lifthez mentünk.Ez az egész annyira ideg feszítő volt és még csak most következett a java.Leültünk a kórterem elé és azt mondta az orvos hogy itt várjunk.Mindenki csendben ült és érezni lehetett a feszültséget.Hallottam ahogy  dobog az ér a fülemben  és egyre izgatottabb lettem.Mindenki unottan bámult maga elé.Én a lábammal doboltam és magamban egy dalt dúdoltam ami ilyenkor megnyugtat.
Már két órája vártunk.Nem bírtam tovább ülni ezért felálltam.Oda-vissza sétáltam a hosszú folyosón a körmömet rágva.Láttam Mely haján, hogy csapom a szelet.Hirtelen egy különösen magas nő hang szólalt meg :
-Figyelem figyelem!Harry Styles Selly Rosst várja a 213-as szobában de kizárólag őt.Ja és tudom most bunkó leszek de fiúk adnátok egy autógrammot a lányomnak?Nagy rajongótok.És tudom ez most nem alkalmas és faragatlanság de nagyon szeretném.Köszönöm.
Értetlen fejjel dolgoztuk fel azt amit az előbb mondott az a nő.Nekem nem tartott sokáig,mert siettem be Harryhez.Mikor beértem rögtön odafutottam hozzá.Eléggé megsérült: a jobb lába és a bal keze be volt kötve.
-Selly!Hiányiztál-mondta Harry halk, rekedt, gyenge hangon.
-Te is nekem.Hogy vagy?Nagyon fáj?Mi történt a hangoddal?
-A kezem eltört a lábamat pedig a biztonság kedvéért kötötték be, de a hangommal nem tudom mi van.
-Harry úgy sajnálom.Ez az én hibám.-szidtam magam könnyes szemekkel
-Nem a te hibád.Én döntöttem így.-mondta és megfogta a kezem én meg rádőltem
Kopogtak.
-Szabad.-mondta Harry.
A fiúk és egy orvos jött be nem túl boldogan.Ettől a félreálló szájtól a szívem egyre gyorsabban kezdett verni.
-Attól tartok rossz hírem van.-nyújtotta át a papírokat Harrynek.
-Mi lenne az?-kérdeztem akadozó hangon.
-Megjöttek az eredmények és nem vgyok biztos abban,hogy visszajön a hangod.-nézett Harryre az orvos.
-Mi?!-mondtuk kórusban.
-Talán ha egy ideig pihenteted a hangod rendbe jön de nem hiszem.Én most magatokra hagylak titeket.-ment ki az ajtón az orvos.
-Várjunk csak........-kezdett el egy vészjósló mondatot Liam.
-Ha Harrynek nem jön vissza a hangja...... a One Directionnak vége.-fejezte be a mondatot.
-Igaza van.-mondta Zayn de hangja suttogásba veszett.
-Most mi lesz?............